Elsőként a konzervatív Néppártot kérte fel a kormányalakításra a spanyol király. VI. Fülöp a hét elején hallgatta meg a parlamenti pártok képviselőit. Az uralkodó azzal indokolta a döntését, hogy nem kívánt szakítani a hagyományokkal, és azt a jelöltet akarta választani, akit a választópolgárok többsége támogatott.