Újra növekvő irányt mutat a Kanadába menekülő magyar állampolgárok száma annak ellenére is, hogy jelentősen szigorította Kanada a menekültstátusz pozitív elbírálásának kritériumait. Az új ,megszigorított „játékszabályok” lefektetése drasztikusan lecsökkentette a menedékkérők számát az első évben, de dacára a szigorúbb elbírálásnak, mégis 2014-re több mint a duplájára növekedett a Magyarországról Kanadába menekülők aránya egy év alatt. – derült ki a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság (IRB) tájékoztatásából. Létszámukat tekintve évről évre kevesebben kapják meg az áhított menedéket, arányaiban mégis egyre több státust ítélnek meg a Magyarországról érkező menekülteknek.
Magyarország 2012 végén Jason Kenney akkori bevándorlásért felelős miniszter kezdeményezésére került fel az úgynevezett biztonságos országok kanadai listájára. A lépést már előzetesen is jelentősen kritizálta több roma jogvédő szervezet, amelyek arra hivatkoztak, hogy a menedékkérők elsősorban olyan romák, akik Magyarországon etnikai hovatartozásuk miatt veszélyben vannak. Jason Kenney és Noel A. Kinsella is járt Magyarországon, hogy megvizsgálják azt, hogy a világon miért éppen Borsod megyéből érkezik a legtöbb menekült Kanadába.
A kanadai vezetés többször is nyomatékosította, hogy a kérelmeket a jövőben is alaposan kivizsgálják, a listán szereplő államokból érkezők menedékigényeit azonban a korábbi, átlagos ezer nap helyett 45 nap alatt bírálják el a hatóságok. Egyúttal csökkentették azokat a juttatásokat is, amelyek korábban megillették az elbírálásra várókat, melyek évi 222 millió kanadai dollárra rúgtak az adófizetők pénzéből.
A kanadai döntés előzménye, hogy 2010 és 2012 között Magyarországról érkezett a legtöbb menedékkérelem, az emberek többsége azonban időközben visszavonta beadványát, vagy egyszerűen eltűnt a rendszerből. Míg 2010-ben 2289-en, 2011-ben már 4409-en kértek Kanadától védelmet. Ezzel együtt 2010-ben mindössze 22 főnek, 2011-ben pedig összesen 167 embernek ítélték meg végül a menekültstátust.
Az IRB adatai szerint jelentős változást hozott, hogy Magyarország felkerült az általuk biztonságosnak ítélt országok listájára. Míg 2012-ben 1903 magyar nyújtott be kérelmet a hatóságokhoz, egy évvel később ez a szám kilencven százalékkal esett vissza, mindössze 204 főre csökkenve. 2014-ben a kérelmet benyújtók száma azonban az előző évinek több mint a duplájára nőtt (489 fő), ám ez a negyede a két évvel korábbinak.
2012-ben összesen 4160 magyartól érkezett kérelmet véglegesítettek a kanadai hatóságok (ez a szám tartalmaz olyan kérelmeket is, amelyeket már 2011-ben nyújtottak be). Közülük 448 fő esetében (11 százalék) döntött végül úgy a hatóság, hogy a státus megadása indokolt. 2013-ban a véglegesített kérelmek (1993) húsz százalékánál (406 fő esetében), míg tavaly a véglegesített kérelmek (974) harmincöt százalékánál (339 fő esetében) született hasonló döntés.
Egykori EP képviselő, Kossuth-díjas író, Jobbikos és korrupció ellen küzdő is Kanadába menekült
Mohácsi Viktória 2004-2009 között az Európai Parlament képviselője, azt megelőzően pedig az oktatási tárca miniszteri biztosa volt Magyarországon, aki 2010-ben az Egyesült Államokban rangos emberi jogi díjat is kapott tevékenységéért. Életveszélyes fenyegetések miatt 2009-ben rendőri védelmet kért és 2011-ben politikai menedékjogért folyamodott Kanadától, majd 2013-ban későbbre halasztották a tárgyalását.
Fürst-Hídvégi Tibor is menekültstátuszt kért Kanadában. Egykori pártja szerint Fürst-Hidvégi Tibor és családja ellen évek óta koncepciós hadjáratot folytatott a politikai-gazdasági maffia, ami “a magyar hatóságokba beépülve áldozatait gyakran koncepciós bűnvádas eljárásokkal, vagyonosodási vizsgálatokkal, vállalkozásaik ellehetetlenítésével” teszi tönkre. A pártelnök saját meghurcoltatására hivatkozott; állítása szerint “a kezelésére bízott nagyértékű váltókat tulajdonítottak el és váltottak le rendőri, ügyészi, bírói segédlettel oly módon, hogy az értékpapírok másolatát hamisnak nyilvánították”. Fürst-Hidvégi szerint az élete is veszélyben forog Magyarországon, úgy véli, a maffia a kivégzésére készült. A korrupció elleni harcot azonban Kanadából sem adná fel a pártelnök, külföldi segítséggel szeretne nyomást gyakorolni a hazai korrupciós rendszerre.
Semjén Zsolt egykori tanácsadója, Kamarás István is Kanadában kért menedékjogot. Kamarás István a KDNP Barankovics-alapítványának támogatásával létrehozott önálló egyesület, a Barankovics Roma Műhely elnöke volt. Korábban a Jobbikban is politizált, aki a hírekben Semjén Zsolt Kanadába emigrált tanácsadójaként szerepelt. A szülőhazájától több évet távol élt Kamarás István történész-politológus belátta, hogy a távolból nem tud nagy hatást gyakorolni a magyar közéletre, ezért családja és cigány népe iránti elkötelezettsége hazaszólította. Elmenekülését azzal indokolt, hogy „nem akarta nevét adni a kormány szerinte cigányokat megnyomorító intézkedéseihez”, és „nem akart beállni azok sorába, akik bőséges javadalmazást és jól csengő címet kapnak, de kritika és ellenállás nélkül kell fogadniuk és közvetíteniük a romák felé azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyekről a döntéshozók is tudták, hogy erős ellenállást fognak kiváltani a roma közösségekben és a roma értelmiségben”. Kamarás István 2011 májusáig valóban tagja volt a Jobbiknak – mondta el az [origo] megkeresésére Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója.
Kertész Ákos Kossuth-díjas író, aki Budapest díszpolgára is volt. Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon a szélsőségesek által. 2012. február 29-én Kanadába távozott és kért menekültstátuszt, mert a magyar állam nem védte meg, sőt azzal, hogy a budapesti közgyűlés megfosztotta díszpolgári címétől, azzal a szélsőségesek malmára hajtotta vizet mintegy legalizálva a gyűlöletkeltést. 2013 novemberében igazoltnak látták azt a kanadai hatóságok, hogy Kertész életveszélyben volna ha hazaküldenék, így menekültkérelmét elfogadta Kanada.
Gyöngyöspatai család. A menedékstátusban részesültek közt szerepel a Gyöngyöspatáról származó Rácz család 39 tagja – akiknek esetéről a napokban számolt be a Toronto Star című lap. A család három nemzedéke 2011-ben menekült Torontóba azután, hogy a „fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett, és evakuálta a települést”. A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság 2013-ban jóváhagyta, Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést. Ezt azzal indokolta, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét. Az illetékes bíróság ennek ellenére úgy látta, hogy a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, azokat azonban érdemben nem vizsgálták ki.
[adrotate banner=”7″]
[adrotate banner=”13″]